PÓTOLHATATLAN ÉRTÉK VAGY A GYEREKEID SZÁMÁRA!
EZT SOHA NE FELEDD!

2015. január 22., csütörtök

Az a fránya cumi! 2. - Tavalyi hó

Tavaly cumi ügyben volt minden, amit el lehet képzelni. Ezen epizódok nagy része csak ártott az ügynek.

Volt fenyegetés, volt 3 perces cumielkobzás. Volt gyerek előtt veszekedés a cumiról. Volt cumi nélküli délutáni alvás a nagyszülőknél. Volt sértődés és ingerültség a részemről, volt hiszti a lányom részéről. Sok érzelmekkel túlfűtött szituáció. Volt rimánkodás, alkuduzás. Volt reggeltől estig cumizás. Volt utcán cumizás. Voltak közös betartott és megszegett egyezségek. Volt betelt pohár. Volt következetlenség. Voltak nagy tervek, elhatározások a jövő évre nézve.
Egyszóval volt minden.

Mikulás vagy Mumus?

Egy decemberi délutánon a lányom furcsán csendes volt. A nagymama hozta haza az oviból és ő mesélte a nagy hírt, hogy az oviban már csak az én lányom cumizik. A csoporttársának most vitte el a Mikulás a cumiját.
Sejtettem, hogy ez nem fogja megkönnyíteni a dolgom, de ennél többről volt szó.
Este nagyon nyugtalan volt, alig bírt elaludni. Nem sokkal 10 óra után hangos sírással riadt fel. Mikor bementem, a cumiját szorongatta és alig tudta elmondani, mi nyomja a lelkét. Kiderült, hogy attól retteg, hogy ha elalszik, a Mikulás az ő cumiját is el fogja lopni, de már annyira álmos, hogy nem tud tovább ébren maradni.

Na, csodálatos! Már csak ez hiányzott!

Sietve biztosítottam róla, hogy senki fia, borja nem fogja az ő cumiját elrabolni, maximum én, de az sem most lesz, és a Mikulás szereti őt és ajándékot hoz, nem cumikat lopkod és aki mást mond, az rosszul tudja.
Szerencsére hitt nekem és el tudott nyugodtan aludni.

Tárgyalás: Mama kontra Cumi

Pár nap múlva, mikor teljesen megnyugodtak a kedélyek, leültem vele beszélni erről a cumiügyről.
Türelmesen elmagyaráztam, hogy nem jó a fogaknak. Meg is mutattam, hogyan nyomja őket előre. Kitértem arra is, hogy a beszéd szempontjából sem ideális és bemutattam én milyen érthetetlenül tudok beszélni, ha van valami a számban. Elmondtam neki, hogy tudom, hogy nagyon szeret cumizni, de már kinőtt a cumizós korból.

Ez persze nem volt elég ahhoz, hogy önként lemondjon róla, de elkezdte kapiskálni, hogy miért nem örülök, ha egész nap a szájában lóg.
És mikor elkértem, hogy feltegyem a polcra, már nem volt akkora ellenállás.

Végül még azt is megbeszéltük, hogy az új évben majd leszokunk a cumiról, bár valószínűleg azt gondolta, az még nagyon sokára lesz.
Azt találta ki, hogy majd, ha már neki nem kell, a Jézuskának fogja odaadni, hisz ő kisbaba, és biztos örülne neki.
Jóvá hagytam, de szigorúan csak önkéntes alapon.

Így jött el az új év, csökkent, de még mindig masszív cumizással, lelkileg készülődve a változásokra.

Ha kíváncsi vagy a fejleményekre, íratkozz fel a hírlevélre.
Ha van saját cumis történeted, szívesen hallanék róla.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése